A pultban Megan, egy ausztrál lány fogadott, ha úgy tetszik ő tanított be. Megmutogatta a sütiket és pékárukat, és azt, hogy tudtam, miről is van szó, csakis a Lilli előző esti gyorstalpalójának köszönhetem, mert különben halvány gőzöm nem volt néha, hogy mit mond a csaj. Ausztrálok na, fura az akcentusuk. Mikor ezen a problémán túllendültünk és kezdtem átlátni a rendszert, megjelent az első két vendég. Lilli úgy engedett el itthonról, hogy valószínűleg úgyis csak a take away, azaz elviteles részen fogok állni, kávét biztos nem kell még csinálnom, rendelést felvenni meg pláne. Ennek ellenére 8-tól 1-ig dolgoztam 5 órát, ami szépen belecsúszott az ebédbe is, így azon túl, hogy reggeli rendeléseket vettem fel, már az ebéd menüvel is foglalkoztam. Egy 4 fős társaság komplett ebédjét lekommunikáltam az amúgy kezdő, olasznak tűnő fiúcskával, aki maga is nyögi a nyelvet és a konyhában sem nagy zseni, az egyik kreálmányát pl. visszaküldte egy hölgy. A fiú ekkor azért jelezte, hogy még ő is új...
Összességében jó kis pörgős délelőtt volt, persze lehet, hogy ez csak nekem pörgős, mert ha megszokom, simán kiszolgálok majd ennyi embert egy szempillantás alatt. A problémát az okozta még, amikor először kinyílt előttem a kassza. Hogy addig ok, hogy a vendég 2,30-at fizet, 5 fontost adott, és nekem 2,70-et kell visszaadnom, na de mégis úgy pontosan melyik érme mennyit ér?? Bezony ám. Alapprobléma #1. A "műszak" végén leültem a főnökkel beszélni, aki azt mondta, ha vasárnap délután bemegyek a beosztásomért, akkor hétfőtől már kezdhetek valamelyik helyen.Őszintén szólva nem bánnám, ha az elején Muswell Hill-t kapnám, mondván az kisebb és talán kevésbé olyan forgalmas ill. népszerű. A szerződést elfelejtettem megkérdezni, de Lilli példájából kiindulva csak lesz az is. Akkor pedig lesz tb és bankszámla. Már csak erre a 2 dologra van így hát szükségem a munka- bankszámla- tb háromszögből.
Mire én végeztem, felhívtam Bazsit, akiről kiderült, fél 6-ra kell visszamennie egy olasz étterembe próbálkozni. Ez aztán a meglepi! :) Így este a fiúkkal beültünk az egyik közeli helyre, a White Hart-ba, ami echte angol pub. Folyt kicsit a sör meg cider éjfélig, akkor pedig átsétáltunk a szintén közeli (ezt mind itt a metrómegálló környékén megtaláljuk) török étterembe. Itt pedig eltüntettünk egy-egy ilyet:
Bazsi végül 1 után ért haza, neki is hoztunk egyet ebből az adagból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése