THEBRITISHMUSEUM- NAP

Annak ellenére, hogy tegnap volt a soron következő szabadnapom, ez alkalommal 7 munkanap után, szóval mindezek ellenére ma találtam elég időt arra, hogy először a kiérkezésünk óta -ami 16-án ünnepelte ugyebár az 1 hónapot- felöltsem a tornaszerkót és mozogjak itthon egy kicsit. Azért a nagy mozgást a minimális szinten kellett tartanom, a lakásunk padlója nem enged túl nagy teret az edzésnek. Mondjuk úgy, lenyomtam egy fél rubintrékát, egy kis nyújtással. De mert a fokozatosság a lényeg ugye, nem kapkodom el a dolgokat. A futócipellőmet sajnos otthon hagytam, és bár van másik sportos cipőm, a 2 nm-es edzőpályámon nem volt szükségem így semmi ilyesmire.

Délelőtt felszállás egy "városnéző" buszra, semmi extra fizetős, csak a 91-es helyijárat, ami elvisz King's Cross-ig és utána a Russel Square-re, ahol dolgozom.

Azután, hogy elmentünk a munkahelyem mellett, végre- valahára betértünk/visszatértem a British Museumba, és ahogy végigmentünk a termeken, eszembe jutott, mikor 15 éves koromban egyedül bóklásztam a múmiák és pénzérmék, szobrok és könyvek között.

A nagy nézelődésben végül jól megéheztünk, és potom 7 fontért megettünk egy finomnak cseppet sem titulálható levest, 1 szelet vékonyka kenyérrel. Mondom: 2.500 Ft!

Azt pedig, hogy kivettek a zsebünkből ennyi pénzt, mert egyébként buták voltunk és nem csomagoltunk uzsit magunknak, szóval a negatív élményt ezek után csak az csillapíthatta, hogy találtam mumifikált egyiptomi kiscicusokat :)

A múzeum után visszasétáltunk a King's Cross-ra, megnézni a 9 és háromnegyedik vágányt (hát persze :) ) és sajnos csalódás ért, mert a dolog nem egészen úgy néz ki, mint a filmben. Egyszerűen a 9-11-es vágányok felé vezető úton kiválasztottak egy falat, ahova beépítettek egy tolikocsit, egy fél bőröndöt és egy fél bagolykalitkát. Így az ember lánya ha odamegy fotózkodni, a nyakába tekernek egy sálat, és egy fényképész fiú képet készít rólad egy "áttolod a kocsit és közben lobog a nyakadban a Griffendéles sálad" fotót. Melléje pedig bevájtak a falba egy ajándékboltot is, csak hogy még egyértelműbb legyen a dolog. Azért jó volt megnézni, de néha a fantázia és a filmes világ mégis csak szebb dolgokat talál ki, mint ahogyan az a valóságban van...

A nap végül is nagyon gyorsan eltelt, olyannyira, hogy átmentünk Southgate-be bevásárolni és mire hazaértünk, este 7 óra lett, betettem egy gyors mosást, megvacsoráztunk és már jöhetett is az álommanó...

A múlt héten egyébként voltam egy céges tréningen is, egy amolyan "hogyan hallgassunk aktívan és kezeljük a panaszt és közben mosolyogjunk, és a cégről is tudjunk meg nagyon sokmindent, meg még a biztonságos munkavégzésről és tűzvédelmi előírásokról is tanuljunk egy kicsit" tréningen. Ezzel össze is foglaltam a lényeget. A főbb témák közé tartozott még a "mit viselhetünk és hogyan viselkedjünk a munkahelyünkön" illetve a "mosolyogjunk, ha a telefonba beszélünk, mert azt a fogadó fél igenis hallja" témák.

Van valami, amiről egyébként szívesen hallanátok? Itteni dolgok, amiknek szenteljek egy egész bejegyzést? Tervezek különben ilyesmit is, de ahhoz még egy kevéske időnek el kell majd telnie, mígnem teljesen kiismerem magam ezekkel az ángolokkal, és azt mondhatom: ezek márpedig ezt így csinálják.

Szóval? :)